Szabályzatok

 Az Egyesület 2023.04.01.-én megtartott közgyűlésén meghozott határozatok:

7/2023. (IV. 01.) számú határozat

A közgyűlés Mercsényi Gyulát az elnökség tagjává választotta.

8/2023. (IV. 01.) számú határozat

A közgyűlés Teleki Andrást a Fegyelmi Bizottság tagjává választotta.

9/2023. (IV. 01.) számú határozat

A közgyűlés döntése alapján az a tag, aki nem vállalja az éves halőrzést, a halőri feladatok megváltására 15.000 Ft-ot köteles fizetni.

10/2023. (IV. 01) számú határozat

A közgyűlés döntése alapján a március 31. után belépő tagok pótdíj fizetésére kötelesek, kivéve azt a tagot, aki menthető okból (pl. külföldi tartózkodás, betegség) miatt nem jelentkezett március 31. előtt.

11/2023. (IV. 01.)

A közgyűlés döntése alapján 5.000 Ft-ot köteles fizetni az a tag, aki felhívásra nem vesz részt évente legalább egyszer a meghirdetett társadalmi munkában.

12/2023. (IV. 01.) számú határozat

A közgyűlés döntése alapján a mozgássérült igazolvánnyal rendelkező tagokon kívül  azok a tagok is közlekedhetnek a tó bal oldalán autóval, akiknek erre a horgászegyesület elnöke egyedi engedélyt ad.

 

 

A Közalkalmazotti Horgász Egyesület

 

ALAPSZABÁLYA

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, az Alapszabály időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

 

I.

Általános rendelkezések (Ptk. 3:5. – 3:9. §)

 

  1. Az Egyesület neve: Közalkalmazotti Horgász Egyesület
  2. Az Egyesület rövidített neve: Közalkalmazotti HE
  3. Az Egyesület székhelye: 7100 Szekszárd, Munkácsy u. 19/A.
  4. Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.
  5. Az Egyesület pecsétje: Köralakban: Közalkalmazotti Horgász Egyesület Szekszárd. Középen: stilizált horog.
  6. Az Egyesület jogi személy.
  7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

II.

 

Az Egyesület célja és feladatai (Ptk. 3:63. § (1) bek.)

 

  1. Az Egyesület célja:

 

a.) az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének a biztosítása,

b.) a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése és fejlesztése,

c.) az Egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése,

d.) a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,

e.) a horgászoknak, a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására szolgáló ismeretek közreadása,

f.) a természet védelme, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben,

g.) a fiatalok bevonása a horgászsportba, a természet, a vízparti környezet védelmére való nevelésük, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése,

h.) anyagi lehetőségekhez mérten biztosítja a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását,

i.) elősegíti, hogy tagjai a horgászattal összefüggő törvényeket, jogszabályokat, előírásokat, egyéb rendelkezéseket, a horgászrend szabályait megismerjék, betartsák és betartassák,

j.) a saját szabályzatainak a betartásával és betartatásával segíti a halászati törvény és horgászrend ellenes cselekmények megelőzését és elkerülését, valamint a vizek és a természet tisztaságának védelmét.

 

  1. Az Egyesület célját különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

a.) közreműködik az egészséges életmódra nevelésben,

b.) horgász versenyeket szervez,

c.) együttműködik más horgászegyesületekkel,

d.) részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében,

e.) találkozót, rendezvényeket szervez tagjai részére,

f.) biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket,

g.) segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében, leküzdésében, a         vizek tisztaságának megóvásában, a természet védelmében,

h.) a tagság érdekei és a testületek döntése szerint horgászversenyeket és egyéb rendezvényeket szervez.

 

  1. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

 

III.

 

Az Egyesület tagsága (Ptk. 3:65. §)

 

  1. Az Egyesületnek lehetnek rendes, és tiszteletbeli tagjai.

 

  1. Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az Egyesület céljait és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését.

 

  1. Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. 

 

  1. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani. A kérelmet az Elnök terjeszti az egyesület Elnöksége elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.  A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. (Ptk. 3:67. §, 80. § m) pont)

 

  1. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.(Ptk. 3:65. § (4) bek.)

 

  1. Tiszteletbeli tagnak, tiszteletbeli egyesületi vezetőnek választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az Egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek. (Ptk. 3:65. § (2) bek.)

 

  1. A tagok joga és kötelességei (Ptk. 3:66. §)

 

a.) Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

 

b.) Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

 

c.) Választhatók egyesületi tisztségekre és megválasztják az egyesület tisztségviselőit,

 

d.) Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,

 

e.) Jogosultak az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni,

 

f.) Jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

 

g.) Kötelesek tagdíjat fizetni – kivéve a tiszteletbeli tag,

 

h.) Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni,

 

i.) Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek,

 

j.) Kötelesek az egyesület szerveinek határozatait betartani.

 

  1. A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.

 

  1. A rendes tag a 7. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt.

 

  1. Az egyesület tagjai kötelesek az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

  1. A tagsági jogviszony megszűnik (Ptk. 3:68. §)

 

  1. a) a tag kilépésével;
  2. b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
  3. c) a tag kizárásával;
  4. d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

  1. Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. (Ptk. 3:68. § (2) bek.)

 

  1. Felmondás: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának felmondására – figyelmeztetni kell. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. (Ptk. 3:69. §)

 

  1. Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ennek megfelelően a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását, annak okát, bizonyítékait, a tagnak joga van észrevételeinek előadására írásban illetve a döntéshozó szerv előtt is megteheti ezt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. (Ptk. 3:70. §)

 

  1. A tagsági jogviszony felmondással és kizárással történő megszűnéséről a Közgyűlés határozatot hoz. (Ptk. 3:69. § (2) bek., (Ptk. 3:70. §)

 

  1. Az egyesületnek nem lehet tagja az, aki horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 

  1. Ifjúsági tagnak 18. éven aluli fiatalkorúakat lehet felvenni, melyhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is.

 

  1. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek. Tagsági díj fizetése minden egyesületi tag részére kötelező. Ennek mértékét a közgyűlés állapítja meg. A tagdíj összege 18.000,- Ft, a jogfenntartói tagdíj összege 3.000 Ft, melyek befizetése minden naptári év február 28. napjáig esedékes. Az új tagok a tagdíj összegét a területi jegy kiváltásakor kötelesek megfizetni. A tagdíj kizárólag készpénzben fizethető meg az Egyesület pénztárába. (Ptk. 3:65. § (4) bek.)

 

  1. Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti.

 

  1. Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

 

 

IV.

 

Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó

összeférhetetlenségi szabályok

 

A./

 

A Közgyűlés (Ptk. 3:71. § és 3:74. §)

 

1.Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

2.A közgyűlés hatáskörébe tartozik (Ptk. 3:71)

 

  1. a) az alapszabály elfogadása módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselő (elnök és elnökség tagjai) megválasztása 5 évre, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása;
  5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek (elnökség) az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. i) a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása 5 évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak megválasztása 5 évre, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  11. k) a végelszámoló kijelölése,
  12. l) a fegyelmi szabályzat elfogadása és módosítása,
  13. m) azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

  1. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egyszer. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 15 (tizenöt) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az írásbeli értesítés, valamint az egyesület székhelyén történő kifüggesztés. (Ptk. 3:72. §)

 

A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

 

a.) közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye,

 

b.) közgyűlés időpontja,

 

c.) közgyűlés helye,

 

d.) napirendi pontok,

 

e.) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást,

 

f.) a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  2. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  3. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  4. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

Ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. (Ptk. 3:81. §)

  1. A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

  1. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt közgyűlés az  eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintett nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

  1. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

  1. Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a – az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

 

  1. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja, a tiszteletbeli tag kivételével.

 

  1. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

 

  1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

 

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

 

  1. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

 

  1. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

 

  1. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

 

  1. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

 

  1. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintett nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

  1. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (Ptk. 3:76. §)

 

B./

 

Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje (Ptk. 3:77. §)

  1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség 7 tagból áll. Az elnökség tagjait és elnökét a közgyűlés választja 5 évre. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

 

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ. (Ptk. 3:78. §)

 

  1. Az elnökség tagjai:

                     

Elnök:            Nagy Csaba Zsolt      Szekszárd, Munkácsy M. u. 19/A.     an: Prantner Erzsébet

 

Tagok:Erős Ádám                 Szekszárd, Kadarka ltp.7.                  anyja n.: Györkő Enikő

            Dinnyés István           Szekszárd, Alisca u. 15.                anyja n.: Keresztúri Zsuzsanna

Nagy Miklós               Szekszárd, Béri B. Á. u. 23.              anyja n.: Kiss Julianna   

Nyárai Miklós             Szekszárd, Kerámia u. 20.                 anyja n.: Tóth Margit

Dr. Stier Éva Tünde  Szekszárd, Cseri János u. 108.           anyja n.: Kaufmann Éva

Teleki András             Szekszárd, Fagyöngy u. 10.               anyja n.: Schmidt Mária

 

  1. Az elnökség – a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével – az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

Az elnökség feladatkörébe tartozik: (Ptk. 3:80. §)

  1. a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  7. g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. i) a tagság nyilvántartása;
  10. j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  12. l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  13. m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. Az elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet.

 

  1. Az elnökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek.

 

  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az üléseket a napirend közlésével az elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal. Határozatképes az ülés, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nem nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

 

  1. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

 

  1. Az elnökségi ülésen külön meghívás alapján meghívott részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja.

 

  1. Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

 

  1. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök önállóan képviseli, de ezen jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök önállóan jogosult vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

 

  1. Az Elnök feladatai és hatásköre:

a.) a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

b.) az Egyesület képviselete,

c.) az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,

d.) irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,

e.) gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,

f.) mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

 

  1. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az egyesületet az elnökség két tagja együttesen is képviselheti.

 

  1.  Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
  2. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  3. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  4. c) visszahívással;
  5. d) lemondással;
  6. e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  7. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  8. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

  1. A vezető tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.

 

  1. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

C./

 

Felügyelő Bizottság (Ptk. 3:82. §)

 

  1. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét három tagú Felügyelő bizottság kíséri figyelemmel. A Felügyelő bizottság az Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés választja meg az egyesület rendes tagjai sorából ill. a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül, többségi szavazattal 5 évre. A tagok újraválaszthatók.

 

  1. A Felügyelő bizottság tagjai: 

 

Elnök: Keresztes László        Szekszárd, Otthon u. 37.       anyja neve: Mechtl Edit

           

Tagok:Gárdi Gábor                Szekszárd, Bikavér u. 2.        anyja n.:Szombathelyi Magdolna

            Haffner Béla              Szekszárd, Jelky A. u. 9.        anyja n.: Acélos Erzsébet   

 

  1. A Felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

 

  1. A Felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

 

  1. A Felügyelő bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az Egyesület működési, szakmai és gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.

 

  1. A Felügyelő bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a Felügyelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a Felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Ha a szervezet működése felett az ügyészség vagy más szerv törvényességi ellenőrzést nem gyakorol, a felügyelő szerv a szervezetet nyilvántartó bíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

 

  1.  A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

 

 

 

 

D./

 

Fegyelmi bizottság

 

  1. A fegyelmi bizottság négy tagját és elnökét a közgyűlés választja meg többségi szavazattal 5 évre.

 

  1. A fegyelmi bizottság tagjai:

 

Elnök: Dr. Ferenci József      Szekszárd, Tartsay ltp. 11.     anyja n.: Ferenci Mária

 

Tagok: Szegedi László          Szekszárd, Zrínyi M. u. 95.   anyja n.: Mayer Katalin

 Kovács István           Szekszárd, Csokonay u. 7.     anyja n.: Markgruber Mária

 Saárossy György       Szekszárd, Wesselényi u. 11. anyja n.: Heitzmann Erzsébet

 Mercsényi Gyula       Szekszárd, Alisca u. 13.         anyja n.: Varga Julianna

 

  1. A fegyelmi bizottság három tagú tanácsban szükség szerint ülésezik. Feladata az elnökség által tett javaslat alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása és az elnökség felé történő javaslattétel az egyesület tagjának kizárása tekintetében.

 

  1. A fegyelmi bizottság ülését, annak elnöke hívja össze szükség szerint.

 

V.

 

A határozatok rendje

 

  1. A Közgyűlésről, valamint az Elnökség, a Felügyelő bizottság és a Fegyelmi bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

 

  1. A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:

– a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a Felügyelő bizottság esetében név szerint),

 

– a határozatképességet,

 

– a véglegesített napirendet,

 

– a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

 

– a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint),

 

– az egyesület nevét, székhelyét,

 

– a közgyűlés, Elnökségi, Felügyelő Bizottsági, Fegyelmi Bizottsági ülés helyét és idejét,

 

– a közgyűlésen, illetve Elnökségi, Felügyelő Bizottsági, Fegyelmi Bizottsági ülésen lezajlott legfontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, határozati javaslatokat.

 

– a közgyűlés jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

 

– az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását érheti az ügyvezetéstől.

 

  1. A jegyzőkönyveket hitelesítik:

 

– a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

 

– az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök.

 

  1. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

 

– a határozat tárgyát,

 

– a határozatok számát,

 

– a határozathozatal időpontját,

 

– annak érvényességi körét, hatályát.

 

  1. Valamennyi egyesületi tagot érintő, 4. pont szerinti nyilvántartást a tagok tájékoztatása érdekében az egyesület hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A testületek személyre szóló döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel.

 

VI.

 

A testületi összeférhetetlenség

 

  1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

  1. Nem lehet az Egyesület elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottsági és fegyelmi bizottsági tagja az a személy, aki:

a.) olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b.) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c.) az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve,

d.) a b.) – c.) pontokban meghatározott személy hozzátartozója,

  1. e) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  2. f) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  3. g) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
  4. h) az a), e), f), g) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.

 

  1. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

a.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b.) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c.) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

d.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

e.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

VII.

 

Az Egyesület gazdálkodása

 

  1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

 

– a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

– a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

– tagdíj,

– adomány, támogatás, pályázati bevétel,

– vállalkozási tevékenységből származó bevétel,

– egyéb bevételek.

 

  1. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, vagyontárgyak képezik.

 

  1. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem azt a céljai szerinti tevékenységére fordítja.

 

  1. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.

 

  1. Az Egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.

 

  1. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

 

  1. Az Egyesület az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra. A beszámolót a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

 

  1. Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

 

  1. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

 

VIII.

 

Az Egyesület működésének nyilvánossága

 

  1. Az Egyesület a tagok és a határozatokban érintettek számára az V/5. pontban foglaltak szerint minden évben közzéteszi az egyesület szerveinek határozatát.

 

  1. Az egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki nyolc (8) napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.

 

IX.

 

Vegyes és Záró rendelkezések (Ptk. 3:83. § – 3:86. §)

 

  1. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

  1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

  1. Az alapszabályra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

  1. Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az Egyesület Közgyűlése a 2022. február hó 5. napján megtartott ülésén, a 27/2022. (II. 05.) számú határozatával fogadta el, és 2022. év február hó 5. napján lépteti hatályba.

 

 

 

 

 

Záradék: Alulírott Nagy Csaba Zsolt elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

 

 

Kelt: Szekszárd, 2022. február hó 5. napján

 

 

 

 

  ………………………………………………

                        Nagy Csaba Zsolt

                           Egyesületi Elnök